Történelmi Magyarország közepe

tortenelmi magyarorszag 02Legendák, mérések és "félremérsek", és a korabeli marketingtechnikák a történelmi országközépről

A történelmi Magyarország közepét Szarvason találod meg, és vétek lenne kihagyni, ha a Körösök vidékén jártok. Kellemes séta, szép kilátás, és egy kis történelmi utazás a múltba a Körös partján. Most végigsétálunk veled és megmutatjuk, miért érdemes felkerekedned barátokkal, vagy a családdal.

Bár sajnos Monsieur Clememceau sokatt tett érte, hogy a Trianoni békeszeződés óta Magyarország mértani közepe egész máshol legyen, a mi szívünkben Szarvas örökre az ország közepe lesz...

Tartalom

 

Akkor hol is van Magyarország közepe?

A történelmi Magyar Királyság középpontjának pontos helyét 1880-ban mérte ki Mihálfi József gimnáziumi tanár. 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, és a kor legnépszerűbb marketing eszközével vitték hírét a nagy felfedezésnek: szájról szájra járt a hír, s nem sokkal később már a köztudatba is beépült, és mindeni kész tényként kezelte, hogy tényleg Szarvas az ország közepe....:) 

A Mihálfi tanárúr számítási alapján épített emlékművet azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig csak egy malomkő jelölte.

A jelenlegi szélmalmot 1940-ben építeték fel Gödri István tervei alapján. 1932-ben ismét felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját: az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől 500 méterrel távolabbra került, a Szarvasi Arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös partjára. Az újonnan kijelölt pontra egy domb és egy szélmalom formájú emlékmű került, terméskőből.

 
tortenelmi magyarorszag 01A középpont melletti emlékút

2000. augusztus 18-án avatták fel a Szarvasi Történelmi Emlékutat, amely Szarvas város központjából a történelmi Magyarország régi mértani középpontjához vezet.

Szentegyháza és Barót erdélyi testvérvárosok székelykapui 2000 óta őrzik a 1250 méter hosszúságú Szarvasi Történelmi Emlékutat, amely 17 állomáson keresztül mutatja be Magyarország történelmének legfőbb esemémyeit. Az utat szegélyező emlékművek Lestyán-Goda János fafaragó művész keze munkáját dícsérik.


De hová vezet a titkos alagút?

Régóta él egy legenda a szarvasiak körében az alagútról, ami állítólag a Bolza-Kastélyt köti össze a malom-emlékművel. A legenda szerint a Bolza család építtette arra az esetre, ha gyorsan és titokban kelene menekülniük a rájuk törő ellenség elől. Hogy ebből mennyi igaz, nem tudjuk, de az biztos, hogy mind a kastély, mind az emlékmű ajtaja lakat alatt áll… talán a kíváncsiskodóktól védik az alagutat…

 
NádaHázamTeteje tippje az ország közepéhez

Ha nem szeretnénk végigsétálni az emlékút 17 állomását, mert épp kisgyermekkel vagyunk, vagy csak mert ismerjük a honfoglalás időpontját, és tudjuk, ki nyert a nándorfehérvári csatában, nos akkor inkább hajóval nézzük meg!

A Nád a Házam Teteje vendégeinek elsőbbségi beszálló Demeter Pista bácsi házánál a Katalin II. sétahajóra. A hajóskapitány régi motoros a szakmában, nemcsak az emlékműről, de a környék összes házáról is van egy sztorija… Közben fotózhatjuk a vízpart látnivalóit: a mocsári ciprusokat, a Bolza-Kastélyt vagy épp a napon sütkérező mocsári teknőcöket. A gyerekeknek feledhetetlen élmény, nekünk pedig egy remek fénykép lehetőség, hogy ők is vezethetik a hajót pár percre.

Ha pedig mégis a gyalogtúrát választjátok, megérdemeltek egy kis frissítőt az emlékmű közelében lévő Tuja Presszó kerthelységében. :)

Fontos adatok

Távolság a vendégháztól: 8.8 km Útvonalterv
Kiknek ajánljuk: Családosok
Cím: Szarvas, -79, Malom u. 77, 5540
Nyitvatartás: Mindig

Térkép:



KÉRJ AJÁNLATOT MÉG MA