Csoki csodák Szarvason

Kézműves finomságok a Csokikád műhelyéből

Képzeld el, hogy Szarvas leghangulatosabb utcájában sétálsz, amikor egyszercsak csokoládé illat üti meg az orrod.. Először azt hiszed, képzelődsz, és csak az érzékeid csalfa játékának áldozatává váltál. Aztán vadászkopó módjára koncentrálsz a téged körülvevő csodás csokoládés illatokra, és rájössz, hogy itt tényleg van valami a levegőben…

Körbenézel, és észreveszed, hogy a “Csokikád Kézműves Manufaktúra” előtt állsz, az ajtó azonban zárva van. Mivel egyre inkább elhatalmasodik rajtad az érzés, hogy Gombóc Artúrként kóstolnád végig az összes csokis finomságot, ezért összeszeded a bátorságod, és bekopogsz…

Fájdalomcsillapítók helyett boldogsághormon

Egy kedves hölgy nyit ajtót, a fején sapka, a kezében spatula, és mindene csupa csoki.

Ő Demeterné Frankó Ági, aki a gyógyszeriparnak fordított hátat, amikor úgy döntött, hogy az inkább boldogsághormonokkal gyógyítja az arra fogékony közönséget.

Péntek délelőtt 11:50 van, Ági délben nyitja a mindössze pár négyzetméteres boltotcskát, ahol az illatoknak, a berendezésnek, és a mindenhonnan rád mosolygó finomságoknak köszönhetően úgy érzed magad, mintha egy meseországba csöppentél volna.

“Mivel ezek annyira kézműves termékek, hogy mindent én készítek gépek nélkül, egyenlőre csak péntek délutánonként tudok nyitva tartani a nagyközönség számára. A hét többi napján megrendelésre készülnek a csokik, a bonbonok, vagy éppen az új ízeket és variációkat próbálgatom.”

Közben delet üt az óra, én pedig úgy érzem, itt az ideje kipróbálni azokat az új ízeket és variációkat. Az illatok annyira intenzívek, hogy legszívesebben egyszerre kóstolnék mindent, annak ellenére, hogy nem vagyok egy nagy csoki rajongó.

“Ó, itt már sokan mondták, hogy ők nem édesszájúak, aztán 30 perc múlva telepakolt zacskókkal távoztak.”

Sós-karamellás nem ízlik? Akkor csak karamellás van!

A kísérletezés jegyében az első “versenyző” egy passiógyümölcsös (divatos nevén maracujás) étcsokis finomság, ami egyből át is írja bonbonokról alkotott világképemet.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy ez a világkép valamikor a 80-as években alakult ki, amikor a nagyi kredencéből elcsentem pár likőrös és nugátos desszertet, és értehtő okokból évekre vetette vissza a “bonbon kóstolási hajlandóságomat”. 🙂

Szóval miután felocsudtam az első “gasztro-sokkból”, hogy egy bonbon ilyen is lehet, Ági elmeséli, hogy nemcsak a töltelék készülnek egyedi és kiváló minőségű alapanyagokból, de a csokoládé bevonat is más-más termőterületről érkező kakaóbabból van.

“Igyekszem úgy párosítani őket, hogy egy perui kávés töltelékhez a bevonat is peruban szüretelt kakaóból készüljön.”

Arra a költői kérdésemre, hogy mennyire fogékony ezekre az “úri megoldásokra” a helyi közönség, Ági elmeséli, hogy amikor először készített sós-karamellás bonbont egy helyi rendezvényre, csak azután fogytak el az egyébként elképesztően finom édességek, hogy a “sós” szót egyszerűen leragasztotta, és “sima karamellára” kersztelte…:)

“A helyiek az egyszerűbb ízeket szeretik, és idegenkednek a “yuzu-lime” variációtól, de a turisták imádják, és keresik is a különleges újdonságokat.”

a gyerekek 30 percben kitanulták a mesterséget

Miután gyorsan lelkes rajongójává váltam Ági kézműves finomságanak, kaptam tőle egy nagylelkű felajánlást, és meghívott másnap reggeli műhlymunkára, amikor is táblás csokikat készít. Én pedig arcátlan módon megkérdeztem, hogy elhozhatjuk-e a kereszt gyerekeinket, akik biztosan nagyon szívesen segítenének, ha csoki készítésről és kóstolásról van szó…:)

Ági simán igent mondott (a gyerekekről nem is beszélve), így szombat reggel kezdődhetett a műhelymunka, inkább lelkes, mint szakértő segítőkkel.

Eredetileg csak nézőnek mentünk, ám végül nemcsak belestünk a kulisszák mögé, de kavargattuk a csokoládé masszát, formába öntöttük, teleszórtuk liofilizált (nyugi, mi sem tudtuk eddig, hogy mit is jelent ez a szó) finomságokkal, és a bár még a gyerekeknél is türelmetlenebbül viseltük azt a 20 percet, amíg a nagy mű ehető állapotúra szilárdul, végül megérte a fáradtságot, mert olyat ettünk, amit nehéz szavakba önteni…

Az étcsoki alapra szórt piemonti mogyoró, eper és szeder kombináció olyan jól sikerült, hogy a gyerekek jószívűsége is kellett hozzá, hogy nekünk is jusson pár falat… 🙂

7+1 érdekes tény, amit biztosan nem tudtál a csokiról

Mivel a csokikészítői gyorstalpaló után elég sok kérdés merült fel bennem mindennel kapcsolatban, ami a csokoládéhoz köthető, utánajártunk néhány történelmi ténynek, legendának, és érdekességnek, amiket lehet, hogy még a legédesszájúbb olvasóink sem tudtak.

A csokoládét egy dél-amerikai kakaófa, a “Theobroma Cacao” magjából, a kakaóbabból készítik. A theobroma szó jelentése: „istenek eledele”.
Egy 100 grammos táblás csokihoz kb. 89 kakaóbabra van szükség.
A csoki azért olvad el a szánkban, mert olvadáspontja 34°C-on van.
Kimutatható összefüggés van az országonként fogyasztott csokoládé mennyisége és az országok Nobel-díjasainak száma között.
A világon a legtöbb csokit értékesítő üzlete a brüsszeli reptér, ahol évente 800 tonna csokit adnak el!!!
A csokoládé közel 600-féle ízanyagot tartalmaz (összehasonlításképp a vörösbor mindössze kétszázat).
A kakaóban található teobromin nevű alkaloid mérgező a kutyákra.

+1. Az emberek számára is létezik mérgező mennyiség a csokoládéból. Egy átlagos testalkatú ember számára a halálos dózis kb. 10 kilogramm (vagyis 100 tábla) egyszerre. Más kérdés, hogy a 62. tábla után mi motiválna a többi elfogyasztására….:)

ennyi ízanyagot tartalmaz az igazi csoki

Egy kis "csoki-történelem" Kolombusztól Frankó Ágiig

I.sz. 600 körül a maják már bozonyítottan termesztik a kakaót. A magjából italt és gyógyszereket készítenek, a terméshúst csemegeként eszik, a leveleket pedig tetőfedéshez használják fel. Hogy mennyire értékes a kakaó, beszédes adat, hogy amikor a majákat legyőzik az aztékok, a hadisarcot kakaóban fizettetik meg velük.
Hogy hogyan került a kakaó az öreg kontinensre, arról számos legenda kering. Az egyik szerint 1502-ben Kolombusz viszi Spanyolországba először a kakaót.
Egy másik változat szerint 1519-ben Hernán Cortez, spanyol konkvisztátor is rálel az aztékok kincsére, és nagyobb mennyiségben hozza Európába a “fekete aranyat”.
Ami azonban vitathatatlan tény, hogy 1580-ban Spanyolországban megnyílik az első csokoládéfőző. A francia és osztrák nemesség innen veszi át a divatot, de ekkor még csakis forró ital formájában.
A 17. századig a kakaó nem hagyja el Spanyolország határait, sőt maguk a hispánok sem fogyasztják szívesen keserű íze miatt. Aztán a mexikói spanyol apácák rájönnek, hogy szerecsendióval, fahéjjal és cukorral ízesítve kiváló édesség készíthető belőle. Ekkor indul hódító útjára a forró csoki…
1657-ben megnyílik az első forró csokit kínáló vendéglő Londonban Chocolate House néven, majd II. Károly uralkodása alatt egyre népszerűbbé válik a szigetországban.
1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.
A XIX. században az angol és francia gyarmatokon megkezdik a kakaó termesztését.
1847-ben hivatalosan is forgalomba kerül az első táblás csoki.
1876-ban a svájci Nestlé fivérek piacra dobják az első csomagolt tejcsokoládé szeleteket.
1880. Rodolphe Lindt berni csokoládé gyárában elkészíti az első lágy fondant csokoládét.
2015. Demeterné Frankó Ági a Szarvasi Szilvanapokon bemutatja saját kezűleg készített csoki különlegességeit…:)

Források:

A Brief History of Chocolate. Smithsonian.com.

Child Labor and Slavery in the Chocolate Industry. The Food Empowerment Project.

Chocolate-Making Conch. The National Museum of American History.

Chocolate Use in Early Aztec Cultures. International Cocoa Association.

History of Chocolate: Chocolate in the Colonies. The Colonial Williamsburg Foundation.

The Bittersweet History of Chocolate. Time.

What We Know About the Earliest History of Chocolate.

Most akkor kinél is van az igazi csoki receptje?

Erre a kérdésre nem tisztünk válaszolni, mert ahány ház, annyi szokás, de az biztos, hogy a szarvasi Csokikádban nem tudsz mellényúlni, ha kiváló minőségű alapanyagokból készült gasztronómiai mesterműveket kóstolnál, vagy csak fontos számodra, hogy a gyerekeid ne adalékanyagokkal és állományjavítókkal, hanem egészséges, és fenségesen finom csokival lakjanak jól ebéd előtt…:)

Ha szívesen megkóstolnátok Ági mesterműveit, ide kattintva ellátogathattok a Csokikád Facebook oldalára, ahol kóstolni ugyan még nem tudtok, de nemcsak szebbnél szebb fotókat láthattok a finomságokról, de pár kattintással házhoz is rendelhettek pár falatnyi boldogságot! 🙂

Közzétéve: 2019. március 25.
Molnár András