– Hallo, az önöké volt a Nád a Házam Teteje Nyaraló?

– Jóreggelt! Egyébként vendégház, de tudtommal még mindig a miénk. Miért?

– Mert a tegnapi vihar után nyugodtan átkeresztelhetnék Nád a Házam Oldalára. A nádtető ugyanis elszállt a tavaszi széllel…

Mielőtt újabb kérdéseket tehettem volna fel a kora reggeli telefonálónak, titokzatos módon bontotta a vonalat.

Ok, tényleg nagy vihar volt tavaly március idusán, de hogy a komplett tetőszerkezet mestergerendástól, szarufástól, fogópárostól és legfőképp nádastól leszakadjon, azért arra gondolni se mertünk.

De gondolás és elmélkedés helyett gyorsan autóba pattantunk, és már süvítettünk is a tett színhelyére, ahol vészjósló előjelként már az utcába fordulva nádfonat darabokat sodort felénk a vízárasztást nádtépésre cserélő tavaszi szél.

A kapuban szembejött velünk néhány olyan széldeszka, amik békeidőben 6 méteres magasságban vigyázzák a nádfonatok álmát, így nem sok jóra számítottunk…

De aztán kiderült, hogy a mi tetőnket keményebb nádból faragták, mintsem megártson neki holmi 130 km/h-s kis fuvallat (ezt másnap hallottuk a kissé szenzációra éhes híradóban), de a lényeg, hogy ugyan a gerincre erősített nádpallót levitte a vihar, és a széldeszkákat is újra kellett installálni, a helyzet nem volt menthetetlen.

Igen ám, de az eset pont 10 nappal az első tavaszi vendégek érkezése előtt történt, így a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy hol kerítünk ennyi idő alatt egy olyan szakit, aki újjá varázsolja a tetőnket “mert maholnap Pallásról néz be az ég…”

Szerencsére a Körös-parton, ha nem is hemzsegnek, de akadnak olyan remek (szak)emberek, akik ilyen rövid idő alatt is rendbe hozzák a vendégházadat, és megmentik a szezonkezdést.

Ezúton is óriási köszönet és örök hála Szilárd bának, aki egymaga végezte el egy komplett brigád munkáját 3 nap alatt.

Ráadásul életünkben először kellemesen csalódtunk egy biztosító társaságban is. A neve elhallgatását kérő cég (úgy látszik ebben az iparágban lenézik a becsületes vállalatokat) nem a MÁV-féle “A felsővezeték szakadás miatti késéshez semmi közünk” elvet alkalmazta, és az utolsó fillérig megtérítette a viharkárt.

Mi pedig frissen javított tetővel várhattuk a tavasz első vendégeit, és büszkén mondhattuk, hogy a vendégházunknak ismét Nád a Teteje…