Őszinte sztori a Nád a Házam kulisszái mögül:

éve történt az eset, amikor egyszer csak 3 idegen alak áll Panka mamájának háza előtt Szarvason, és Molnár-Vida Annát keresik.

Háttérsztori: van egy családi kft-nk, aminek akkoriban semmiféle gazdasági tevékenységet sem folytatott, így bevétele sem volt. Panka ennek a cégnek volt ügyvezetője (micsoda impozáns titulus), míg a hivatalos leveleink mamához mentek. Ő úgyis többet van otthon, milyen jó ötlet, gondoltuk. Rosszul gondoltuk.

A NAV rendkívül szimpatikus ellenőrei közölték, hogy ők csak egy rutinellenőrzésre érkeztek, ait gyorsan le is folytatnak, és már mennek is tovább. Ha pedig Panka nem lenne itthon, akkor csak tessék neki átadni ezt a levelet, amivel 2 héten belül be kell fáradnia a békéscsabai irodába.

Mama erre mondhatta volna, hogy ok, odaadom neki, de ő segítőkész asszony volt világéletében, így a legnagyobb jószándékkal a következő remek tippet adta az ellenőröknek:

– Nincs itthon az unokám, kint van a Nád a Házamban. Menjenek csak ki hozzá személyesen, nincs messze, épp takarítja a vendégházat.

– Miféle vendégházat? A kft-nek van egy vendégháza?

– Nem, azt nem a kft üzemelteti, hanem csak úgy magánban csinálják.

– Igeeeeeeen?

– Igen, de nagyon jól megy nekik. Mindig tele vannak vendéggel, de hogy mi köze ennek a céghez, azt nem tudom.

Bár sosem jártam “NAV ellenőr képzőbe”, de úgy képzelem, hogy ha kettes alával bukdácsolod végig a belsős képzést, ezen mondatokra akkor is egy szempillantás alatt vágódsz az autódba, és Lewis Hamiltonként robogsz a nevezett helyszínre.

Ellenőrizni, hogy hogyan is van ez a sok vendég “magánban”.

A helyszínre érkező ellenőröknek pedig több sem kellett, és percenként 13 db keresztkérdéssel próbálták meg zavarba hozni a kft ügyvezetőjét, akinek másfél órájába telt megértetni velük, hogy az itt álló vendégházat adószámos magánszemélyként (mondjuk nem csoda, hogy ezt a szakkifejezést nem tudta mama felidézni) üzemeltetjük. Legálisan, minden adót befizetve, és az égvilágon semmi köze a családi céghez.

Az egyik “roppant kedves” ellenőr úr egészen odáig merészkedett a bókokkal, hogy megkérdezte, mégis ki a fene jön ennyi pénzért ebbe a pocsolyába?

Pankának pedig ezúton is jár a “higgadtsági érdemrend tiszti középkeresztje”, amiért egy nagy leveővétel után nem azt mondta, hogy biztosan nem a maga félék. Hanem csak annyit, hogy szerencsére sokan szeretnek nálunk vakációzni.

90 perc elteltével aztán véget ért a helyszíni szemle, de nekünk még jutott egy 2 hónapon át tartó idegeskedős időszak.

A csabai irodában folytatott ellenőrzéshez az elmúlt évek összes hivatalos számláját, banki papírt, szerződést és hasonló iratot össze kellett szedni, és egyesével elmagyarázni mindegyikről, hogy melyik micsoda, miért vettük meg, miért annyiért, és mégis miből?

De hál’Istennek már egy sokkal kedvesebb hölgy vezette a vizsgálatot, mint a helyszínen “bókoló” ellenőrök, és végül egy barátságosnak mondható, 25.000 Ft-os bírsággal megúsztuk. Az indoklás: az egyik számlánk nem felelt meg a hatályos formai követelményeknek.

De, a lényeg, hogy azóta sosem lehet olyan rendetlenség otthon, hogy a Nád a Házam hivatalos papírjai ne lennének időrendi sorrendben lefűzve, dossziéba rendezve, pont szemmagasságban elhelyezve, készen arra, hogy egy esetleges újabb vizsgálat során már formai hibákat se találjanak nálunk.

És ezt mamánk köszönhetjük. Aki ha nem is szándékosan, de megtanított minket arra, hogy rend a lelke mindennek.