Épp az ÉdesM teraszán nézegetem a másnapi időjárás jelentés lehangoló adatait, amikor véletlenül fültanúja leszek az alábbi tervnek, amit a mellettem lévő asztalnál szövöget egy kedves család:

“Na kérem, akkor a rossz időre való tekintettel a holnapi program:

Reggeli után megnézzük a Bolza-kastélyt,

aztán bejárjuk a Tessedik múzeumot,

és indulás előtt eszünk egy jó zúzapörköltet a Régimódi Étteremben.”

“Már bocsánat, hogy beleszólok, de esetleg javasolnám az egyébként remek program újratervezését, ugyanis:

a Bolza-kastély évek óta nem látogatható,

a múzeum felújítása és ünnepélyes újranyitása kicsit olyan, mint egy városi legenda: mesélik, hogy lesz valami hasonló, de pontos dátumot senki sem tud,

a Régimódi étterem pedig hiába kötelező zarándokhely minden magára valamit is adó gasztroturistának, de csak csütörtöktől vasárnapig van nyitva.

Holnap pedig legjobb tudomásom szerint hétfő van.”

“Na jó, de akkor mégis mi a fészkes frászkarikát csináljunk holnap?”

“Hát, ha tetszenek várni néhány percet, akkor telefonálok párat.”

Azaz hogy pontosan 3×3 perc telefonálás után a családot szeretettel várta

Frankó Ági a Csokikádban, egy kis műhely bejárással egybekötött kóstolóra,

Demeter Pista bácsi egy hajókirándulésra,

és a Sárarany Szalmaporta egy kis kézműves foglalkozásra.

A tegnapi történetben szereplő családdal ellentétben velük soha többé nem találkoztunk. De őszintén reméljük, hogy maradandó élményekkel távoztak Szarvasról.

Azt pedig még inkább, hogy mikor jövőre visszatérnek a Körös-partra, már mindhárom úticél látogatható lesz.

Jó és rossz időben egyaránt.