🏡 Mi azonban úgy gondoltuk, hogy egy kicsit személyesebbé tesszük a kérésünket, és egy #nemonddle #foglaldát hashtag párosításnál azért szívhez szólóbb kéréssel fordulunk visszatérő vendégeinkhez.

👨‍🍳 Így aztán első körben meggyőztük Szula Lajost, az Édes M cukrászdaügyeletes “finomság-előállítóját” (már ha létezik ilyen titulus), hogy ugyan öntsön már ki 2 gránitlapnyi belga csokit, szórja meg őket mandulával meg liofilizált gyümölcsökkel, majd készítsen belőlük apró “szeretet csomagokat” masnival átkötve.

– Mi a francnak nektek ez a hülyeség? – kérdezte Lali, miközben az olvasztott csokoládét kevergette.

– Vendégvárónak.

– De hát nem is lehet most vendéget fogadni.

– Hát pont ezért. Mert ha a vendég nem jöhet hozzánk, hát a Nád a Házam megy hozzájuk. Ha csak pár falatnyi finomság erejéig is, de megy.

– Akkor jó. Holnapra kész lesz. – nyugodott bele, és másnapra tényleg becsomagolva sorakoztak a kézzel készített csoki különlegességek.

✏ Mi pedig nekiálltunk levelet írni, borítékot címezni, és egy héten keresztül úgy nézett ki az otthonunk, mint egy postahivatal.

🙏 Végül Húsvét előtt pár nappal feladtuk a 89 borítékot, benne a csokival, egy levéllel, és a reménnyel, hogy előbb-utóbb vége lesz ennek a nyavalyának, mi pedig ismét vendéget láthatunk.

👨‍👩‍👧‍👧 Aztán pár nap múlva kaptuk az első képeket, amiken fülig csokis szájú gyerekek és a saját részükről előzékenyen, ám annál nehezebben lemondó szülők mosolyognak a kamerába.

🤔 Nem tudjuk, hogy Lali készített-e olyan finom édességet, ami után nem merték, vagy a gesztust értékelték ennyire, de a lényeg, hogy a karantén ideje alatt mindössze egyetlen egy család mondta vissza a pihenését…

🙌 Mindenki más választott egy későbbi időpontot, vagy azt mondta, hogy majd választ, de a foglalóját nálunk hagyja.

Így vészeltük át a vendég nélküli vendéglátás kihívásokkal teli, ám annál maradandóbb emlékeket hozó időszakát.

👏 Ezúton is köszönet mindenkinek a vidám fotókért, kedves válaszlevelekért, és azért, hogy a nehéz időkben is kitartottatok mellettünk.