2016 júniusának egyik legforróbb nyári estéjén a verandán Activityzünk a barátainkkal, amikor egy kővé tömbösödött sárdarab landol az asztalunk mellett a kövezeten.

Ki a franc vág hozzánk egy narancs nagyságú föld darabot, és miért?

OK, nem mondhatni, hogy békés társasozás zajlik, ugyanis a “fiúk a lányok ellen” leosztás mindig felhozza a nemek közötti évezredes ellentéteket, és végül is zenét is hallgatunk, de a Panka telefonjáról szóló Tiziano Ferro egészen eltörpül a szomszéd hangszórójából bömbölő Fekete Pákóhoz képest.

Tudom, nem ma volt, de ha jól emlékszem, az “Add ide a didit!” már 4 éve sem volt jó szám, szóval nem igazán tudtuk mire vélni, hogy ugyan miért nem tetszik a szomszédoknak a mi békés társasozásunk az olasz popikon háttérzenéjére.

Épp azon tanakodtunk, hogy megfogadjuk-e a krisztusi tanácsot, és megdobjuk-e őket kenyérrel, amikor is érkezik az újabb adag agyagos föld, és azúttal már az asztalon landol, ledöntve a lányok bábuját a “mutogatós” mezőről.

Ezek után a gyengébbik nem képviselői nemcsak muntatták, de mondták is, hogy hova is menjen pontosan a kéretlen bombák küldője, és válogatott káromkodások közepette vonták kérdőre a szomszédokat.

Ők azonban nem sokat hallhattak ebből, mert egyre hangosabban bömbölt a hangfalból a Fekete Pákót felváltó Romantic. (Igen, a Gáspár Győző féle.)

Panka ekkor már annyira fel volt háborodva, hogy elindult a kerti locsolócső felé, és finoman kilátásba helyezte a szomszédoknak, hogy amennyiben nem fejezik be a dobálózást, a kerti kútból jövő hidegvízzel fog átlocsolni, és abban bizony nem lesz köszönet…

És ekkor legnagyobb meglepetésünkre a kerítés melletti tuják mögül előlép Béla bá, Panka apukája, és gyermeki mosollyal az arcán közli, hogy ő épp hazafelé tartott egy fárasztó útja után, és gondolta beugrik hozzánk, és megtréfál minket egy kicsit.

Hát, sikerült neki.

“De ha lehet választani, a locsolás helyett inkább abból a maradék kenyérből kérnék.” – közli, majd leül az asztalhoz, és békésen falatozni kezd.

Mi pedig megnyugszunk, hogy végül senkit nem dobtunk meg semmivel, és hogy közben a szomszédaink zenei ízlése is legalább a Hip Hop Boyz szintjére fejlődött…